Magyarországi Dolgozók Országos Hivatásszervezete, Hivatásrend, Hivatásszervezet, Bp., 1939. márc. 30.–1946. júl. 4/21.: keresztény munkások foglalkozások szerinti érdekvédelmi szervezete. – XI. Pius p. 1931. V. 15: kiadott →Quadragesimo anno enc-jában a társad. ellentétek megszüntetésére s a baloldali veszély elhárítására hivatásrendi szervezetek kialakítására jóléti munkatervet ajánlott. Az AC elnöksége 1936. II. 8: elhatározta egyhközs. munkáscsop-ok szervezését. 1937. I. 1: Bpen megalakították az →Egyházközségi Munkásszakosztályok (EMSZO) emberbaráti, közösségi egyes-ét, melynek feladata a munkásság valláserkölcsi, gazd. és hazafias nevelése, a képzett munkások hivatásrendi szervezése. A cél olyan ker. munkásmozg. létrehozása volt, mely a baloldali (szocdem., komm.) és a jobboldali (nemzetiszocialista) mozg. hatását korlátozta, ami addig a kerszoc. mozg. révén nem volt kielégítő. – 1936. XI. 10: Szegeden →Kerkai Jenő SJ vezetésével a →Magyarországi Katolikus Legényegyesületek Országos Szövetsége megszervezte a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Titkárságát (→KALOT). 1937 őszétől Radnai Mikes megkezdte a munkás érdekvédelmi szervezetek mint a legényegyleti szakmai alosztályok összessége kiépítését. Alapelvei: a ~ pártpol-val nem foglalkozó, ker. és m. szellemű gazd. érdekvédelmi szervezet, melynek minden ker. hazai munkás egyenjogú–egyenrangú tagja lehet, felekezeti és nemz. hovatartozás nélkül. – A szegedi kisipari munkások között kezdődött a szervezőmunka. A ~ 1938. III. 14: az Ipartestületben kb. 4 ezer fő részvételével tartott gyűlésen bontott zászlót, nyáron a kefe- és kenderfonógyár munkásai között megalakult a ~. XII: Szegeden a textilmunkások lettek a ~ tagjai. 1939. V. 7: a bpi Nemz. Lovardában kb. 30 ezer fővel rendezték meg a ~ és társegyes-ei (KALOT, EMSZO, Dolgozó Lányok) nagygyűlését. VI. 20: a BM elfogadta a ~ alapszabályait. 1938–39: Szegeden a ~ 55 (22 részbeni) bérmozgalmat szervezett, s a kérdéseket nem az osztályharc, hanem a munkáltatóval való megegyezés szellemében oldották meg, minek eredményeként a szocdem. szakszervezetek létszáma csökkent. 1938. V. 5–8: a szegedi kárpitossegédek misehallgatással kezdett sztrájkja idején az egy. és főisk. hallg-k rokonszenv-tüntetése segítette őket, 20–90%-os béremelést harcoltak ki, ezután e szakma egésze, majd a szegedi munkásság 90%-a a ~ tagja lett. – Szegeden kívül a ~ sztrájkot nem szervezett, csak bekapcsolódott abba. Kezdetben csak belépési nyilatkozatot kellett kitölteni, utóbb önkéntes hozzájárulásként heti 10 fillér tagdíjat fizettek (az órabér 60 fillér volt). 1938 végétől a szervezkedést Miskolcon és Debrecenben is megkezdték. A ~ fogyasztási szövetkezeteket is létesített, ahol a tagok olcsóbban vásárolhattak. 1939. V. 1: megalakították a Hivatásszervezetek Országos Központját ipari, keresk., mezőgazd. és értelmiségi dolgozók főtitkárságával. A ~ 16 vidéki iparos titkárságot készült létrehozni, a mezőgazd. tagozatokat a mezőgazd. kamarák székhelyén: Kaposvárt, Kecskeméten, Szombathelyen, Ungvárt, Komáromban, Miskolcon, Debrecenben. 1940. VI. 9: a bpi Szt István-baz-ban tüntettek a nemzetiszocializmus ellen. – A ~ jelvénye 3 egymást keresztező kalapács. – Vezető tagjai: →Varga László SJ, →Freesz József érs. titkár, Meggyesi Sándor ig. tanító, Vida István jogszigorló (Freesz és Vida az EMSZO vez. tagja is volt). – A ~t 1946. VII. 4, 5: és 21: (bpi szervezetét) Rajk László belügymin. föloszlatta, tulajdonát elkoboztatta. – Híreit 1938–44: rendszeresen közölte a bpi Új Nemzedék napilap. Lapjai 1938: szegedi Hivatásszervezkedés; 1938. II–X. 1: Új Szociális Rend; 1940. XII. 14–1944. IX. 2: Új Rend. 88–N.D.

M. Szle 1938. X. (Tiry László: EMSZO és KALOT) – Új Szociális Rend 1938. IV. (Új úton a munkásharc), V. (Közi Horváth József: Harc a nemz. szociális és ker. Mo-ért); 1939. IV. 5. (Elindult a Hivatásszervezet) – M. Közlöny 1946. VII. 4, 5, 21. – Csépányi Dezső: A Hivatásszervezet tört. 1938–1939. Szeged, 1973. – Félbemaradt reformkor. Róma, 1990:71. (Vida István: Az EMSZO mozgalom és előzményei), 89. (Pap Gyula: Iskolapadból a szociális mozgalomba), 344. (Vida István: Kerkai Jenő útjai)